Hiszem, hogy fontos az öngondoskodás, magunk tehetünk az életünk alakulásáért, foglalkoznunk kell magunkkal,hogy a lehető legjobban alakuljon. Talán még az is mindegy, hogy hol kezdünk hozzá, a testünkkel, a lelkünkkel vagy a szellemünkkel foglalkozunk-e. Tapasztalataim alapján a legjobb, ha minden területen teszünk magunkért. Úgy látom, mint egy hálót, amiben életünk eseményei, történései, a hozzájuk kapcsolódó gondolatok, lenyomatok és minták beleakadtak. Ahogy a különböző módszerekkel megmozgatjuk a hálót, lágyan vagy épp hirtelen, szépen vagy néha kicsit nehezebben kirázódnak a hálóból az elakadásaink. Ahogy Andrew Matthew mondta: “Életed rendbetételének belülről kell fakadnia. Nem kell másokra várnod, hogy az életedet ráncba szedjék. Amint mozdulsz, a világ is mozdulni fog.” És valóban az első lépést Neked kell megtenned, és folytathatod tovább egyedül, mégis sokkal könnyebb, ha kívülről kérsz értő segítséget, aki tovább erősít, kilendít az elakadásokból, hogy céltudatosan haladj tovább az utadon.
Öngondoskodás
Az energetikai egyensúly sokban hasonlít egy banki folyószámlához. Többnyire a bankban tartjuk azokat a pénzügyi
eszközöket, amelyekkel rendelkezünk. Ha valamilyen probléma kínoz minket, nehéz időszakot élünk át, „pénzt” veszünk ki a bankból, sőt akár magas kamatozású kölcsönért folyamodunk. Viszont, ha boldogok vagyunk, sikerélményünk van, kint vagyunk a természetben, vagy kedvenc foglalatosságunknak hódolunk, a „pénzt” nem kivesszük, hanem betesszük a bankba. A testi és mentális egészségünkről való gondoskodás ily módon egyfajta befektetésként jellemezhető, amely során időt fektetünk saját magunkba, és egy idő után, önmagunk megváltoztatása révén több „pénzre” teszünk szert,
aminek köszönhetően sokkal hatékonyabban leszünk képesek segíteni azoknak is, akik éppen „eladósodtak”. (olvashattuk az energy vitae magazin egyik számában)
A gondoskodás fogalma oly sok mindent foglal magában, mindenki valami mást érthet alatta, és sajnos sokan el is felejtették, mennyire fontos, így sehogy sem gondoskodnak magukról. Szerethetjük mi a kertünket, de ha nem megyünk ki rendszeresen gondozni, pusztulásnak indul. Az adok-kapok elengedhetetlen. Nem úri huncutság szakemberhez járni, mert az enyhülést, épülést, teljességet ad. Amit az értő kezek adnak arra szüksége van a léleknek, a testnek és fontos része az önsegitő kultúránknak. Nem kell minden nap több órát meditálni, sportolni vagy valamilyen terápiát alkalmazni. Apró, de rendszeres odafigyeléssel sok mindent elérhetünk, néha többet, mint egy egyszer elvégzett nagy karbantartással (hiszen az is csak akkor segít, ha megadjuk magunknak a napi tíz perceket a változásnak, fejlődésnek). Ha egy kicsit meg tudunk pihenni, rá tudunk hangolódni és időt fordítani magunkra, sokkal könnyebben, sőt gyorsabban megbirkózunk a hétköznapi teendőkkel. Ennek segítségével pedig végeredményben időt nyerünk. Amit újra magunkba fektethetünk.